Bár ezt mindenki mondhatja, valahogy mégis, némi büszkeséggel, kijelentem, hogy ember vagyok. Egyszerű, kétkezi, nem transz, nem poszt, semmiképp sem szuper humán. A magát saját maga állította rendszertana szerint Homo sapiens sapiensnek nevező fajba tartozom, és ezen nem kívánok változtatni.
Ebbéli minőségemben azonnal be is állítom magam a világmindenség középpontjába, és elkezdem ezt a blogot!
Ígérem, a hübrisz első és utolsó megnyilvánulása részemről ez lesz.
Ezt is csak azért teszem, hogy a Triptichon címre, szerkezetre és tartalomra némi magyarázat adódjék.
A
politikai oldalak réges-rég jelentésüket és jelentőségüket vesztették,
egymásba mosódtak, így amit a blogon jobb oldalra helyeztem, azt jobb
híján jobb oldalnak nevezem, amit a bal oldalra, azt jobb híján balnak.
Nem csupán a két oldal politikai szerepei és parlamenti helyei keveredtek szétbogozhatatlanul egybe, de megszűntek, össze- és elmosódtak a régi, kényelmes határvonalak és elválasztási jellemzők.
Ahogyan
a klasszikus világnézetek társadalmi talajukat és tömegbázisukat
veszítették, úgy veszítették el eddig jól definiált és azonosítható
elveiket: közösség-individuum, önzés-szolidaritás, globalitás-lokalitás,
vallásosság-laicitás, kizsákmányolt-kizsákmányoló etc. szerint egyetlen
oldal sem azonosítható többé - így azonosulni is nehéz bármivel.
Azok
az oldalak, amelyek jobbra kerülnek, jobb híján a klasszikus jobboldali
gondolkodásmódhoz állnak közelebb, a balra kerülők a klasszikus
baloldalhoz.
A klasszikus liberalizmus például így jobbra, az egalitárius liberalizmus balra.
Középen - szintén jobb híján, a bevezető értelmében - magam maradok.
No comments:
Post a Comment