Avagy: Hogyan lettem konzervatív?
Part 5 (2021.09.13.)
Ez így bitang lassú egy gyónáshoz mi? A pap már hortyog a rács másik oldalán.
A pénznél tartottam, a kis és nagy burzsoák, de Karl számára különösen a világon legfontosabb valaminél.
Pénz: némi etimológiai alapú okfejtés Nos, a pénz neve a különböző nyelvekben sok mindenről árulkodik, többek között arról is, milyen az adott nyelvet használó nép viszonya a pénzhez. Az európai nyelvek pénz szavai általában két (három) forrásból eredeztethetők, melyek a Római Birodalom még ellenségeiben egységesítő és/vagy példa szerepe okán össze is mosódhatnak: vagy a (nemes)fém nevéből, melyből az aprópénzt valamikor régen verték (argent - ezüst), vagy az aprópénz nevéből, amelyet egykor használtak (dinero - DENARIUS, peniz - pfenning/penny), vagy a pénz általános latin nevéből (money - MONETA). A nem európai nyelvek is nagyjából így nevezték el a pénzt, vagy a fém nevéből, vagy az adott kultúrkörében legerősebb birodalom aprópénz neveiből. A magyarban nincs szó a pénzre: átvettük a szláv peniz, penize szót. Ez nagyjából tükrözi őseink hozzáállását a pénzhez: nemigen érdekelhetett bennünket, mint pénz. Ez valószínűleg nem csupán ősi lovas/legeltető életmódunkból eredhet: más hasonló életmódú népeknek van saját, vagy a szomszéd birodalom aprópénz nevéből származó szavuk a pénzre. Hogy ez a "leszarom" viszonyunk a pénzhez beteges-e már, azt nem tudom. De a pénz uralmának nem csupán földrajzi értelemben vett globális kiterjedése alatt mindenesetre önveszélyes. A kiegyezés utáni gazdaság tulajdonosi szerkezete, a dicsőséges frankhamisítási botrány és a devizahitel válság kiváló bizonyíték erre az állításra, és hogy mennyire nem is értjük a pénzt. Nem úgy, mint Karl... |
|---|
És akkor mi van?
No comments:
Post a Comment